2009. december 1., kedd

Internetes nyelvtanulás (web-based learning) - 2. rész

Megígértem a folytatást itt azzal, hogy néhány alapvető fogalom tisztázása után írok róla, melyik módszert látom hatékonynak, hogyan tanítok, illetve mennyire olcsó / drága az internetes nyelvtanulás.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy még mindig az egyéni (one-to-one) magánnyelvoktatásról van szó, nem pedig a csoportos tanulásról.

Az internetes nyelvtanulásról szóló bejegyzés első részében tehát már volt szó arról, hogy a világháló nyújtotta lehetőségeket némelyek kevésbé, mások jobban kihasználják a tanítás/tanulás folyamatában. Én úgy gondolom, hogy - amennyiben a technikai feltételek mindkét oldalon adottak - célszerű minél színesebb, változatosabb órákat tartani, bár ebben nálam a tanítvány dönt. Utóbbi alatt azt értem, hogy a nyelvtanulóim egy része felnőtt, általában többféle módszert kipróbált már, és konkrét elképzelése van arról, hogyan és mit szeretne tanulni.
Van, aki folyamatosan beszél, és a nyelvtani segítséghez ragaszkodik. Van, aki egy konkrét nyelvvizsgára készül, és ennek a típusfeladatait, témaköreit szeretné gyakorolni. Van, aki külföldön akar munkát vállalni vagy gyakran utazik, ezért szeretne gördülékenyebben beszélni. A jellemző azonban mégiscsak az, hogy az órákon folyamatos társalgásra vágynak a nyelvtanulók. Ugyanis az internetes videókat, hanganyagokat, filmeket, stb. az órán kívül is - házi feladatként - meg tudják nézni, a gyakorló feladatokat meg tudják oldani, az együtt töltött hatvan percben ezért az tűnik hatékonynak, ha inkább beszélgetünk, feldolgozzuk a látottakat, hallottakat, megbeszéljük a feladatokkal kapcsolatos esetleges problémákat.
Így az óravázlatokba legfeljebb csak rövid webes anyagokat teszek be, a 80%-át mindenképpen a személyes párbeszéd adja. Viszont az órán kívüli munkának nagyon fontos részét képezik a világhálóhoz kapcsolódó, többségében native (anyanyelvi angol) anyagokra épülő feladatok!

Könyveket, nyomtatott szótárakat nem használunk azokkal a tanítványokkal, akik az internetes nyelvtanulást választották. Inkább digitális anyagokat keresek és szerkesztek részükre, a virtuális tanteremben pedig hozzáférnek a szükséges segédanyagokhoz, szótárakhoz, szövegfelolvasóhoz. (Igaz, ez több munkát igényel a tanár részéről, viszont az órák személyre szabottabbak.)
A tanulóknak is olcsóbb így. Bár az óradíj többnyire azonos a hagyományos órák díjával, nem kell tankönyvekre, hang- és képanyagokra, szótárakra pénzt kiadni, az utazás költségeiről nem is beszélve. Ugyanakkor szélesebb a választék, jóval több anyaghoz, lehetőséghez jutnak, mint a hagyományosan tanulók és idejük is több marad ezek feldolgozására.

Természetesen az internetnek is van költsége, de nyelvtanulóim általában a nyelvtanulástól függetlenül rendelkeznek szélessávú internetkapcsolattal. A többi program - amit használunk - ingyenes, a társalgási órákhoz szükséges headset pedig már ezer forint alatt beszerezhető.

Nem mellesleg - tapasztalatom szerint - ebben az oktatási formában sokkal kevesebb az elmaradt óra. Miért? Mert nagyobb kényelmet nyújt. Jól tudom, hogy egy esős-havas nap, egy nátha vagy éppen a fáradtság, időhiány könnyen ok lehet arra, hogy lemondjon valaki egy nyelvórát. Ha viszont nem kell utazni, sőt, szükség esetén akár egy forró tea mellett ágyba bújhat a laptopjával, máris szívesebben tanul.

A folytatásban többek között egy további lehetőségről is szó lesz, a Second Life világáról. Vannak olyan nyelvtanárok, akik már ebben a virtuális környezetben tartják óráikat. Szeretnék még a motivációról is írni, ami lerágott csontnak tűnhet, ám nélküle nincs tanulás.

2009. november 28., szombat

Önbizalomerősítő tréning 5 percben

Egy idézet Werner Lansburgh Drága New-See! c. könyvéből:

"Gudd morrnink!" Kis, sötét bőrű emberke nyújtotta üdvözlésre szőrös, májfoltos kezét a repülőtéren, és bemutatkozott: "Sallat". Felesége, még apróbb, de ennek megfelelően kerekdedebb és szinte még kreolabb, jóságosan rám mosolygott, és megkérdezte: "Do you speak Russian?"

"De peszélhetünk nyémetet is - mondta Mr. Sallat -, vagy késszel-lábbal." Harsányan nevetett, és közben sok szép aranyfogat láthattunk. Aztán egy világfi természetességével és egyértelműen keleties angol hangsúllyal hozzátette: " Orr do you preferr inglis?"

De bármit is prefer - részesítsen előnyben, New-see, német, vagy inglis vagy kézzel-lábbal, always remember this: English is a world language, világnyelv. Sallat úr, Mrs. Gandhi, Kovácsné, Maga vagy én ehhez a világhoz tartozunk. Ennek következtében úgy beszélhetünk angolul, ahogy jólesik, teljesen úgy, ahogy azt angolul beszélő beszélgetőpartnereink teszik - pl. olaszok, indiaiak, portugálok, sőt, néha, ha szerencsénk van, még angolok is. És ezen azt értem: Why should you intimidate, elbizonytalanít, those poor Italians and Indians by talking down to them in "perfect" English? It wouldn't be fair.


És egy rövid részlet az 1942-ben készült Casablanca c. filmből:

2009. november 26., csütörtök

Angol nyelvű melléklet - 4 - Könnyített irodalom



The Canterville Ghost by Oscar Wilde - Chapter 2
(pre-intermediate szint, az első rész itt olvasható)

(highlighted: verbs in simple past)


There was a horrible storm that night, but apart from that nothing scary happened. The next morning, however, when the family came down to breakfast, they found the terrible stain of blood once again on the floor. Washington cleaned it a second time, but the second morning it appeared again. The third morning it was there, too, although the library had been locked up at night by Mr Otis himself.

The following night, all doubts about the existence of the ghost were finally removed forever. At eleven o'clock the family went to bed and some time after, Mr Otis was awakened by a strange noise in the corridor, outside his room. It sounded like the clank of metal, and it came nearer every moment. Mr Otis got up and looked at the time. It was exactly one o'clock. So Mr Otis put on his slippers, went to the door and opened it. There, right in front of him, stood the ghost - his eyes were as red as burning coals; long grey hair fell over his shoulders and from his wrists and ankles hung heavy chains.

“My dear Sir,” said Mr Otis, “you must oil those chains. It's impossible to sleep with such a noise going on outside the bedrooms. I have therefore brought you this bottle of lubricator, and I will be happy to supply you with more if you require it.” With these words Mr Otis laid the bottle down, closed his door and went back to bed.

Shocked, the Canterville ghost stood quite motionless for a moment, but then he growled angrily. Just at this moment, the twins appeared on the corridor and threw a large pillow at him. The ghost hastily escaped through the wall, and the house became quiet again.

When the ghost reached his small secret chamber, he took a deep breath. No ghosts in history had ever been treated in this manner!

Forrás: English Grammar Reference and Exercises

2009. november 23., hétfő

Angol nyelvű melléklet - 3 - Schindler's List

Nagyon kevés olyan filmfeldolgozás létezik, amely vissza tudná adni az alapjául szolgáló regény színvonalát, részletgazdagságát, vagy esetleg hozzá is tenne valamit a képi megjelenítés által. Számomra - biztos vannak, akik nem értenek egyet velem - ilyen például a Keresztapa vagy a Schindler listája. (És nem a témájuk a miatt.)
Esetükben jobban szeretem a filmet, mint az eredeti regényt.
Mi több - mindkét mozi zenéje is egy életre a fülünkben marad(t).

Ezért választottam most az utóbbit a nyelvi melléklet anyagának. (A rövid cselekmény mellett a linkeken további információk, a film zenéje, és egy Spielberg-interjú érhető el, gyakorlásképpen.)


Schindler's List (1993) - See the facts on Internet movie database


Short summary

"Schindler's List" is the based-on-truth story of Nazi Czech business man Oskar Schindler, who uses Jewish labor to start a factory in occupied Poland. As World War II progresses, and the fate of the Jews becomes
more and more clear, Schindler's motivations switch from profit to human sympathy and he is able to save over 1100 Jews from death in the gas chambers.





Listen to the film music:
Violin theme

Listen the director on his film and try to understand the Hungarian relation:
Steven Spielberg on Schindler's List

2009. november 19., csütörtök

Film: The Color of Paradise

You are both seen and unseen.
Only Thee I want.

Only Thy name I call.


Egy kedves ismerősöm - Sofia - mutatta nem olyan régen ezt a filmet nekem, az iráni születésű Majid Majidi rendező több díjat is elnyert munkáját, amelyet 2000-ben a 10 legjobb film közé választottak az Egyesült Államokban.
Olvasott szöveg értéséhez lehet gyakorlási lehetőség, a perzsa nyelvű film angol felirattal látható a YouTube-on.



Érdekes és érzékeny film, de még nem tudtam megbarátkozni a befejezéssel. Nekem valahogy "kilóg" a film ívéből, ha valakinek van ötlete egy másféle befejezéshez, szívesen olvasnám magyarul vagy angolul.

A short teaser - egy kis kedvcsináló - angolul:
Eight-year-old Mohammad stays at an institute for blind children in Tehran. At the end of term, his widowed father Hashem asks Mohammad's teachers to keep the boy over the holidays. They refuse and Hashem reluctantly takes Mohammad back to their village in northern Iran. There, the boy is reunited with his grandmother and his young sisters Hanyeh and Bahareh.
Hashem starts courting a young woman; her family agrees a marriage date and Hashem works hard to pay for the gifts. Hashem takes Mohammad away to be apprenticed to a carpenter. Mohammad's grandmother argues with Hashem over his selfishness; when she dies, Hashem's prospective in-laws cancel the wedding, believing he brings bad luck...


Itt látható a teljes film.

2009. november 18., szerda

SharedTalk és további nyelvcsere honlapok

I love to read a good book before going to sleep, because after going to sleep I keep forgetting to turn the pages.
Gene Perret american humorist

(Azért szeretek elalvás előtt olvasni, mert utána már folyton elfelejtek lapozni.)


A Conversation Exchange oldalról írt bejegyzésemhez hozzászólva Anikó ajánlotta figyelmembe a SharedTalk honlapot. Utóbbi funkciója azonos az előbbiével, kicsit többet is kínál: például saját chatszobával rendelkezik. Akinek van kedve hozzá, érdemes itt is nézelődni anyanyelvi beszélgetőpartner után, de figyelni kell, mert sajnos vannak, akik hibásan regisztrálnak az oldalon: az általam mellékelt kisebb képekre kattintva jól látszik, hogy néhány tanulni vágyó az angolt jelölte anyanyelveként és a magyart állította be a gyakarolni kívánt nyelvként, holott a bemutatkozásukból kiderül, hogy a valós helyzet fordított.
Első nekifutásra három ilyen hibás regisztrációba is belebotlottam, ami egy kicsit furcsa nekem, hiszen aki egy ilyen oldalon regisztrálni tud, az feltehetőleg ismeri a native és a practicing, valamint a knows és a learns szavak jelentését, vagy saját érdekében utánanéz.
Ettől függetlenül jó gyakorlási (társalgási, ismerkedési, tanulási) lehetőségnek tartom ezeket honlapokat, és a SharedTalk ráadásul egy gazdag gyűjteményt is tartalmaz a világhálón fellelhető hasonló oldalakról, nyelvtanuló internetes közösségekről. Ezt mindenképpen érdemes átnézni, és ki-ki érdeklődése, nyelvi és technikai lehetőségei szerint választhat. Én csak egy kisebb listát ollóztam ki erről az oldalról (legfelső kép), amelyen a nyelvcserével kapcsolatos oldalak láthatók, köztük egy MAGYAR NYELVŰ oldal is.

2009. november 16., hétfő

Játék 2 - Edna St. Vincent Millay

"Olvass verseket olyan nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymásután. Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd meg az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át." (Weöres Sándor)

Minap párom megszokott irodalmi portálján bolyongott és alkotott. Az egyik új témájuk éppen bizonyos versek kivesézése-kritizálása, majd az átírásra történő javaslattétel.
Én nem látogatom mostanában ezt a helyet, de azért ő tudósít engem a történésekről, s fel szokta olvasni a szétcincálásra szánt alkotásokat illetve saját átiratát is.
Valahogy az ősz körül forgott most a virtuális toll, s mivel untam a helyenként meglehetősen banális képeket, rákerestem nagy "őszi kedvenceimre", például Kosztolányi sorokra, mutatván, hogy így is lehet(ne.)
Beugrott egy Rilke vers is, amit nagyon szeretek - s így véletlenül eljutottam az Őszi nap oldalra, amit mindenkinek ajánlok egy örömteli virtuális séta céljából.
Bár az eredeti vers német nyelvű, kiváló lehetőség a fent idézett Weöres Sándor-féle táncra, s az oldalon - képek és videók kíséretében - 13 ismert és kevésbé ismert fordítása szerepel.

A múltkor azt írtam, hogy a műfordítás mindig elvesz valamit az eredetiből, mert valamiképpen értelmez. Itt viszont, ha egymás mellé tesszük a fordítások sokaságát, ismét megjelenik az eredeti vers gazdagsága. Én azt hiszem.

Ennek kapcsán eszembe jutott egy kis játék. Választok egy rövid verset vagy versrészletet az angol nyelvű irodalomból, s akinek van kedve, próbálkozzon meg a fordítással. Én is felteszem majd ide a saját verziómat - közben tovább próbálkozom egy pontosabb verzióval -, de örömmel várnám másokét is közzétételre.

A játékhoz pedig kedvenc amerikai költőnőmet, Edna St. Vincent Millayt (1892-1950) választottam.
A vers címe Bluebeard:

This door you might not open, and you did;
So enter now, and see for what slight thing
You are betrayed.... Here is no treasure hid
No cauldron, no clear crystal mirroring
The sought-for truth, no heads of women slain
For greed like yours, no writhings of distress
But only what you see.... Look yet again—
An empty room, cobwebbed and comfortless
Yet this alone out of my life I kept
Unto myself, lest any know me quite;
And you did so profane me when you crept
Unto the threshold of this room to-night
That I must never more behold your face.
This now is yours. I seek another place.

Itt hallgathatjátok meg a fenti verset és még néhány másikat is: